Kurzustervezés és fejlesztő értékelés a felsőoktatásban
Mit értünk tervezésen a felsőoktatásban?
Felsőoktatási tervezési munkán a pedagógiai folyamatok teljes körű tervezését értjük, melybe beletartozik az információk gyűjtése, a módszerek, tartalom, és értékelési formák kiválasztása is. (Kopp, 2013) Ebben a részben a tervezésen belül hangsúlyosan a fejlesztő értékelésről lesz szó.
Miért fontos?
A tervezés folyamata magában foglalja a tanulás teljes spektrumát, így nem mindegy, hogy arról milyen módon és mélységben gondolkodnak az oktatók. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezés során is érvényesüljön a tanulóközpontúság (lásd: tanulóközpontúság a felsőoktatásban), vagyis a tervezés és benne az értékelés során is a hallgatók tudására és szükségletére építsünk. A tervezés meghatározó részei a tanulási eredmények (lásd: tanulási-eredmények alapú szemlélet) és az ahhoz szorosan kapcsolódó értékelés.
Milyen megközelítései vannak a tervezésnek?
A tervezési modellek során a felsőoktatást leghatékonyabban Biggs 3P modellje írja le. Biggs modelljének három nagy része van, a feltételek (Presage), a folyamat (Process) és az eredmény (Product). A feltételek magukban foglalják a tanulókat meghatározó elemeket, mint előzetes ismereteik, motivációik, tapasztalataik. A folyamat során, a tanulási tevékenységek során kerülnek a hallgatók kapcsolatba a kurzus tartalmával. A közös (ugyanaz) tartalom a hallgatóknál más-más tanulási eredményhez vezethet, éppen ezért fontos, hogy a tervezés során mindig a tanulási eredményekből (lásd: tanulási eredmények alapú megközelítés) alapú induljunk ki.
Biggs-Moore, 1993. 19. Idézi és magyarul: Kopp, 2013. 43. o.
Hogyan működik a tervezés?
A tervezés során tehát az előzetesen meghatározott tanulási eredményekből indulunk ki, melyek támogatják a hallgatókat saját tanulási stratégiáikról való gondolkodásukban. (Fry, 2009) Fry modelljében a tanulási eredmények határozzák meg a folyamat össze elemét: a döntéseket, az értékelést, a tanulást és a tanítást.
Fry, 2009. 53. o.
Fry (2009) rámutatott, hogy a tantervről való gondolkodás során a hallgatók előbb és inkább gondolnak az értékelésre, mint az oktatók (akik inkább a kurzus lezárásaként tekintenek az értékelésre)
Hogyan működik a fejlesztő értékelés?
Az értékelés a tervezésnek egy meghatározó, és a minőséget is biztosító része. A felsőoktatási munka során – a fejlesztő értékelésben – célunk, hogy a tanulás minőségét növeljük, és az oktató visszajelzést kapjon munkájáról. A szummatív, a kurzus végi értékeléssel szemben a fejlesztő értékelés a kurzus folyamatában ad visszajelzést a hallgatóknak a tanulási folyamataikról és az oktatóknak a hatékonyságukról. Ebben az esetben a cél az, hogy az oktatók a lehető legpontosabb képet kapják arról, hogy a hallgatók éppen hol tartanak, hogyan és milyen formában haladnak, és milyen hatékonyabb támogatásra lehet szükségük. Ekkor ugyanis lehetőségünk van arra, hogy beavatkozzunk a tanulás folyamatába, korrigáljuk a lépéseket, a módszereket és a támogatási formákat. A fejlesztő értékelés hatalmas előnye tehát, hogy nem csak visszajelzést biztosít valamennyi félnek a folyamatról, de lehetővé teszi a folyamat-közbeni korrekciót, az újragondolást és a változtatást.
Ennek során a hallgatók jobban bevonódnak, osztoznak a részvételben a többi hallgatóval (látják, hogy a többiek érdekes és jó dolgokat tanulnak az órán), íráskészségük és kritikai gondolkodási képességük fejlődik, mely egyszerűen azt eredményezheti, hogy inkább és szívesebben vonódnak be (engagement), hatékonyabban válhatnak önirányító tanulókká.
A fejlesztő értékelés során az oktatóknak célszerű olyan módokat választani, melyek:
- intuícióiknak és személyes döntésüknek megfelelő
- gyorsak és egyszerűek
- önmagukon már kipróbálták
Milyen akadályai lehetnek a fejlesztő értékelésnek?
Vannak olyan hallgatók, akik nem szívesen vesznek részt a tanórai feladatokban, és így a számukra a visszajelzést lehetővé tevő feladatokban sem. Számukra a rövid, akár pár perces összegző feladatok vagy reflexiók lehetőséget adnak arra, hogy akár anonim módon tegyenek fel kérdéseket, fogalmazzanak meg a kurzushoz kapcsolódó problémákat.
Gondold tovább!
Mennyire vagy tanulóközpontú?
| 1. Consultation with students (Tick as Appropriate) Yes No | ||
| 1.1 | Are there transparent procedures in place for students to be able to give feedback on the quality of the educational process? | ○ ○ |
| 1.2 | Are students consulted on curriculum content? | ○ ○ |
| 1.3 | Are students consulted on the teaching and evaluation methods used?? | ○ ○ |
| 1.4 | Are students involved in periodic programme quality reviews? | ○ ○ |
| 1.5 | Are students involved as full and equal members in commitees where issues relating to the student experience are discussed at all levels (e.g. department, faculty, university, etc.)? | ○ ○ |
| 1.6 | Are straightforward procedures in place for students to appeal decisions regarding their academic attainment or progression? | ○ ○ |
| 6. Teaching and Learning Methods (Tick as Appropriate) Yes No | ||
| 6.1 | Does your institution use peer assessment and peer learning? | ○ ○ |
| 6.2 | Does your institution have programmes for which it uses activity-based learning? | ○ ○ |
| 6.3 | Is group-work used in the learning process within your institution? | ○ ○ |
| 6.4 | Are extra-curricular activities of students accepted and recognised as an essential part of the learning experience? | ○ ○ |
| 6.5 | Is the development of transversal skills by students one of the objectives of the learning process in your institution? | ○ ○ |
| 7. Student Assessment Methods (Tick as Appropriate) Yes No | ||
| 7.1 | Are the goals of the learning process agreed upon between teachers and students?? | ○ ○ |
| 7.2 | Are peer- and self-assessment used as a method in the student assessment process? | ○ ○ |
| 7.3 | Are projects used in the assessment of students? | ○ ○ |
| 7.4 | Are stimulations of tasks and ’real life’ situations used in the assessment of students? | ○ ○ |
Próbáld ki!
Válaszd ki egy tetszőleges kurzusod. Jelölj ki belőle egy 2-3 alkalmas periódust, mellyel dolgozni fogsz. Gyűjtsd össze a tanulási eredményeket: mik azok az ismeretek és kompetenciák, melyeket a hallgatóknak ezen egység végére el kell sajátítaniuk? Gondold át, milyen értékelési keret lehetne a leghatékonyabb ezen célok eléréséhez? Tervezd meg a tartalmat (a tényleges tartalmat, a sorrendet, témákat, a feladatokat, forrásokat) Gondold át még egyszer ezek alapján az értékelési formákat.
Oszd meg!
Források a tanulásszervezésről:
Weimer, Maryellen (2002): Learner-Centered Teaching. Five Key Changes to Practces. San Fransisco, Jossey-Bass.
Fry, Heather – Steve Ketteridge – Stepanie Marshall (2009): A Handbook for Teaching and Learning in Higher Education. Enhancing Academic Practice. New York, London, Routledge.