A problémaközpontú tanulás támogatása – egy tanulóközpontú fejlesztő módszer

A tanulási tevékenységnek a mindennapi élethez való közelítésének az egyik legjobb eszközeként mutatja be Maggi Savin-Baden a problémaközpontú tanulás támogatását, ahol az felsőoktatásban dolgozó oktató tanári szerepének facilitátori funkciójában indirektebb módon segíti a tanulók fejlődését, csökkentve a frontális osztálytermi munka során fellépő személytelenség és elidegenedettség érzését.

A kötet a szűken értelmezett problémakört sokoldalúan mutatja be: a facilitátori munka értelmezése (típusok, szintek és funkciók), a felsőoktatásban dolgozók elvárásai és tapasztalatai a facilitátori munkával kapcsolatban, a problémaközpontú tanulás curiculumának kialakítása, a módszert alkalmazó oktatók felkészítése és továbbképzése, valamint a problémaközpontú tanulás bevezetésének és hatékonyságának mérése olyan esetekben, ahol ez az egyetemi képesítési stratégia módszertani vezérelvévé válik,

A kötet terjedelme jól kezelhető (170 oldal), a szerző stílusa tudományos, a vizsgált téma elméletének teljes körű bemutatását megvalósítja, a jelenséget különböző szempontok mentén értelmezi (pl. szakmai, interdiszciplináris, episztemológiai nézőpont, stb.), a cirkuláris elemzési stratégia elvének megfelelően. Külön kitér arra, hogy a különböző tanári kultúrákban (reproduktív szemléletű pedagógia versus reflektív pedagógia) a problémaközpontú tanulás lehetőségei hogyan értelmezhetőek.

Hogyha a monográfiát vitairatnak tekintjük, egyfajta válaszként is értelmezhető azokra a hiányosságokra, amelyeket Savin-Baden azonosított a felsőoktatás gyakorlatban felfedezett a facilitációs módszerének alkalmazásával kapcsolatban:

  1. Szervezeti szinten kevéssé támogatott jelenleg a problémaközpontú tanulás a gyakorlatban, bár projekt-bemutatók alkalmával rendszeresen kiemelik az egyetemi karok vezetői ennek fontosságát. Az oktatók kevéssé részesülnek ilyen irányú továbbképzésekben, és nem biztosítanak számukra sem megfelelő időkeretet és módszertani támogatást, hogy curriculumaikat ezen irányba átdolgozzák.
  2. A facilitátori funkció jellemzői kevésbé feltártak a felsőoktatásban: a csoport és a facilitátor között létrejövő komplex interakciók elemzése és az ebből következő gyakorlatban alkalmazható lépések kevésbé kidolgozottak.
  3. Kevéssé ismert és elismert a facilitátor munkájának hatása a tanulók teljesítményére, sőt bizonyos tekintetben alulértékelik ennek a módszernek lehetőségeit, valamint olyan téves felfogás alakult ki, hogy aki előadásokat képes tartani, az jó facilitátor is lehet automatikusan.
  4. A facilitátor értékelési módszertana eltérő a problémaközpontú tanulás esetében a hagyományos oktatói-értékelő funkciótól, amelyre szintén nem készíti fel oktatóit az intézmények többsége.
  5. A problémaközpontú tanulás esetében az elemzések elsősorban a hatékony csoportmunkára, és a kulcskompetenciák kialakulására hívják fel a figyelmet. Az egyéni fejlődésről, az együttműködés etikai normáinak hangsúlyozására kevesebb figyelmet szentelnek a módszer alkalmazói, bár azok is kiemelten fontosak tanulói szemszögből.

Ezen feltárt nézetek és problémák orvoslására egyfajta vademecumként egyszerre törekszik a kötet elméleti perspektívát és megoldás lehetőségeket felmutatni, a gyakorlatban alkalmazható módszertani ötleteket is adni.

A szerző, aki saját oktatói tapasztalataira és kutatási eredményekre egyaránt támaszkodik monográfiájában, jelenleg a Coventry University kutatási igazgatójaként dolgozik, a témát a 80-as évek közepe óta kutatja https://maggisavinbaden.wordpress.com/.

Baden_Facilitating_Problem-based learningForrrás:

Maggi Savin-Baden:
Facilitating Problem-based learning
The Society for Research into Higher Education & Open University Press, United Kingdom, 2003, 170 p.

Vissza